A Budai-hegység nemkarsztos barlangjai
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység legkeletibb, a Duna partját is érintő alacsony középhegysége. Területe 260 km2. Barlangkataszterileg a 4700-as kataszteri egységhez tartozik. Központi részét sasbérces vonulatok alkotják, délen a réteglépcsős Tétényi-fennsík van, mindezek között pedig kisebb-nagyobb hegyközi medencék.
A Budai-hegység földtanilag és tektonikailag is változatos, de döntő többségben karsztosodó kőzetek (dolomit, triász és eocén mészkövek, mészmárgák) építik fel. E karsztosodó kőzetekben kb. 150 hideg vízi és termálkarsztos barlang ismert, köztük több, a km-es nagyságrendet meghaladó rendszer is. Ilyenféleképpen a Budai-hegység Magyarország egyik legjelentősebb barlangvidéke. A kisebb területen előforduló homokkövekben nem ismerünk barlangokat.
Nemkarsztos barlangot viszont csak elvétve találunk a hegységben. Különös eset a Várhegyi-mésztufabarlang (vagy Budai Vár-barlang). Ez eocén kori budai márga és pleisztocén édesvízi mészkő határán alakult térközbezárással, oldódással, erózióval és főként emberi munkával. Ma már nehéz eldönteni, mennyi a kb. 4 km-t kitevő üregrendszerből a természetes üreg, a bővített rész, vagy a teljesen mesterséges alagút – mi a rendszer kb. egytizedét tartjuk nemkarsztos eredetűnek. A Gellért-hegyen a Citadella közelében az 1851-53-as kőfejtések tártak fel, majd semmisítettek is meg két mésztufabarlangot. A Gellért-hegy déli részén, a kápolnának berendezett Szent Iván-barlang felett budai márgában alakult a Kápolna-feletti-barlang. Solymár déli határában a felhagyott, egykor triász mészkövet fejtő kőbánya egy kréta kori bazaltintrúziót is feltárt. A kőfejtés során több kisebb karsztos barlang vált ismertté, köztük az egyik, a Budaligeti-bazaltos-barlang egy bazalttömböt is harántol. Továbbá a Budai-hegység nemkarsztos üregeihez soroltuk még a Budaörs északi határában és Makkosmária környékén, budai márgában található 14 mesterséges üreget. Ezeket a piktortéglaüregeknek nevezik, mert egykor ezekből fejtették ki a hőforrások tevékenysége során a márgából képződött festékföldet és tűzálló agyagot. Szintén mesterséges eredetű a Nagykovácsi határában, a Nádor-hegy oldalában nyíló Nádor-üreg.
A Budai-hegység nemkarsztos barlangjainak összhossza mintegy 460 méterre tehető.