a z áttekintő térképhez                      a barlangnevek alfabetikus  listájához                     az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz    

                    

A Bakony nemkarsztos barlangjai

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű, kb. 4000 km 2-es középtája. A Balaton és a Marcal-folyó között található. Barlangkataszterileg a 4400-es kataszteri egységhez tartozik. A hegység meghatározó formaelemei a különböző magasságú középhegységi fennsíkok, tönkösödött sasbércek, az ezeket elválasztó hegyközi medencék. A táj déli és nyugati részén gyakoriak még a bazaltkúpok és -takarók, a központi részekhez pedig változatos lejtővidékek támaszkodnak.

A Bakony földtanilag is igen változatos. A paleozoikumtól a holocénig keletkezett sokféle karbonátos, kvarcos és szerves üledék, valamint vulkánikus k őzet fordul elő. A hegységet túlnyomóan középkori mészkövek és dolomitok építik fel, amiben számos karsztbarlang található, de ez a nemkarsztos barlangok szempontjából indifferens. Lényegesen szegényebb a kvarcos üledékek (homokkő, konglomerátum) és a bazalt elterjedése, melyekben viszont 149 természetes eredetű nemkarsztos barlangot ismerünk (és felsorolunk e kőzetekben még 20 barlangnak tartott mesterséges üreget is). A nemkarsztos barlangok közül a legtöbb (60 db) bazaltban alakult. A bazalthegyek többségében ismerünk barlangokat. Több üreg van a Badacsonyban, a Tátikán, a Kovácsi-hegyen, a Szent György-hegyen. A Tihanyi-félsziget barlangjainak zöme (40 üreg) gejziritben képz ődött. A Déli-Bakony meszes kötésű miocén konglomerátumaiban 33 barlangot, a Káli-medence kovás kötésű pannon homokköveiben pedig 10 üreget ismerünk. Tudunk még 8 bazalttufában és 1 löszben alakult barlangról. A mesterséges üregeket leginkább bazalttufában (Tihany) és pannoniai finomhomokos agyagban (Balatonkenese) készítették.

.A Bakony nemkarsztos barlangjai között vannak szingenetikus keletkezés űek, mint a szigligeti gázhólyagok vagy a tihanyi gázrobbanásos üregek. Sokkal több viszont a posztgenetikus barlang. Elterjedtek a tektonikus repedés menti elmozdulás során alakult barlangok. A kőzetperemmel párhuzamos repedés mentén alakult a kapolcsi Pokol-lik, vagy a zalaszántói Remete-barlang  a kőzetperemre merőleges repedés mentén a Tátikai-hasadékbarlang. Aprózódással szintén több barlang keletkezett, így a felharapódzással létrejött Pulai-bazaltbarlang, vagy a Badacsony és a Szent György-hegy bazaltorgonái között kipergéssel keletkezett üregek. Mállásos keletkezésű barlangok közül a legszembeötlőbbek a Tihanyi-félsziget gejziritjében lúgos oldódással alakult üregek, a 40 gejziritbarlang. A bazalthegyek törmeléklejtőjében jellegzetesek az atektonikus és álbarlangok, mint a Kovácsi-hegyi Vadlány-lik, vagy a Szent György-hegyi Sárkány-jégbarlangok. A Tihanyi-félszigeten a Kis-erdő-teői eresz közelében barlangméretet el nem érő tafoni a bazalttufában.

A 10 métert meghaladó nemkarsztos barlangok a Bakonyban a következők:

1.

Pulai-bazaltbarlang

bazalt

Pula

151

/-22 m

2.

Halász Árpád-barlang

bazalt

Nagyvázsony

72

/-6 m

3.

Pokol-lik

bazalt

Kapolcs

51

/+3 m

4.

Remete-barlang

bazalt

Zalaszántó

39

/20 m

5.

1-es Sárkány-jégbarlang

bazalt

Tapolca

32

/-10 m

6.

Halápi-bazaltlyuk

bazalt

Zalahaláp

kb. -30 m

7.

Araszoló-barlang

bazalt

Raposka

26

/-10 m

8.

Vadlány-lik

bazalt

Nagygörbő

24

/-4 m

9.

Gödrösi Explózios-barlang

bazalttufa

Tihany

16

/-6 m

10.

Ternye-barlang

bazalt

Badacsonytomaj

14

/+5 m

11.

Forrás-barlang

gejzirit

Tihany

14

/+2 m

12.

Kőkamra

bazalt

Nagygörbő

12

/+4 m

13.

Pulai-bazalttufabarlang

bazalttufa

Pula

10

/+2 m

14.

Fehér-parti 1-es barlang

gejzirit

Tihany

10

/+1 m

A legtöbb nemkarsztos barlang Tihanyban (45 db), Badacsonytomajban (12 db) és Nagygörbőn (11 db) található. A Bakony eddig ismert természetes keletkezésű nemkarsztos barlangjainak együttes hossza 973 m (a húsz említett mesterséges üregé 84 m).

 

vissza a nyitó térképhez