az Országos ÁttekintőTérképhez
a területek táblázatához
a statisztikai táblázathoz
ELŐSZÓ
A nemkarsztos barlangok közé tartozik valamennyi szingenetikus barlang és a posztgenetikusok közül azok, amelyekben döntően az aprózódás (alteratio), a mállás (decompositio) és a koptatás (korrázió) lepusztitó folyamatai alkotják az üregeket, kivéve a savas oldódást ( korrózió), amelynek ezesetben csak kiegészítő, alárendelt szerep jut. E rövidített (ezért nem is teljes) definícióhoz kiegészítésként még hozzátehetjük, hogy ezen előbb felsorolt barlangképző hatások főleg magmás, nagy szilikáttartalmú üledékes és metamorf kőzetekben fejtik ki a hatásukat.
A kataszter 1239 barlangmegjelölést (valójában a két esetben előforduló többes számú megjelölés miatt) 1241 nemkarsztos barlangot tartalmaz. A kataszterbe felvettük az összes jelenleg is létező természetes nemkarsztos barlangot, amelyek 2015-ig ismertté váltak. Továbbá szerepelnek még az összesítésben (külön megjegyzéssel ellátva) az egykor bizonyítottan létezett, de mára már megsemmisült barlangok az egyes természeti tájak országhatáron átnyúló részén található barlangok, valamint azok a mesterséges üregek, melyeket az adott helyen lakó emberek barlangnak tartanak, úgymint a felhagyott és barlangként viselkedő bányatárók, menedékhelyek, egykori remetelakások, sok százéves gazdasági objektumok, sziklakápolnák és egyéb kultikus üregek, de nincsenek számbavéve a pincék, az egykori belterületi barlanglakások, kazamaták, katonai bunkerek, légvédelmi óvóhelyek, ipari létesítmények.
A magyarországi nemkarsztos barlangok többsége, 881 db magmás kőzetekben, főként andezitben, bazaltban, riolitban, valamint ezek tufáiban, valamint grániporfirban alakult. Üledékes kőzetekben, zömmel homokkőben és konglomerátumban 274 barlang ismert. A metamorf kőzetekben ismert 84 barlang főleg mészfillitben és zöldpalában van.
Ezek a barlangok igen változatos eredetűek. A magmás kőzetekben alakult szingenetikus barlangok közül előfordulnak a gázhólyagok, a bányák által feltárt kristálykamrák.Szintén magmás kőzetekben találhatók a lúgos oldódású üregek, a fumarolabarlangok, a gőzrobbanásos üregek, a kimállásos orgonaközök, gyapjúzsák-közök és kőhidak. A magmás, üledékes vagy átalakult kőzetekben egyaránt gyakoriak a tektonikus hasadékbarlangok, a felszakadásos labirintusok, az atektonikus barlangok, vagy a konzekvenciabarlangok. Az eróziós fülkék, ereszek, alagutak a tufákban, homokkövekben és löszben alakultak. A mésztufák lerakódása közben sajátos szingenetikus barlangok keletkeztek. A mesterséges üregek folyosóit, táróit, egy vagy több helységes fülkéit, termeit leggyakrabban tufába és homokkőbe (ritkán másféle kőzetbe is) készítették.
A nemkarsztos barlangok némelyikében neolit-, bronz- és vaskori leletek is előfordulnak (legyesbényei Nagy-barlang, kapolcsi Pokol-lik stb.). Az első írásos említés 1295-ből származik (lovasberényi Likas-kő).Az első tudományos expedíciót Szabó József geológus vezette1869-ben a Mátrában lévő Csörgő-lyuk alaposabb megismerésére. Ezután hosszú szünet után néhány kutató az 1930-as években foglalkozott nemkarsztos barlangokkal, majd az1950-60-as években volt egy ismételt fellendülés a barlangok kutatásában.
A szervezett kutatás 1983-ban a Vulkánszpeleológiai Kollektíva megalakulásával kezdődött, majd ennek átfogó tevékenységével folytatódott. A csoportosulást az Eszterhás István vezette, nagyjából 15 fős törzsgárda adja, melyhez alkalmanként még számos kutató is csatlakozik. Munkájuk során kataszterbe foglaltak 1239 barlangot, amelyek legnagyobb része tevékenységük előtt ismeretlen volt. 40 barlangban végeztek feltárásokat és több mint 1000 m hosszú barlangszakaszt tettek hozzáférhetővé. Foglalkoztak a nemkarsztos barlangok kialakulásával és ezen belül új genotípusokat (konzekvenciabarlang, fumarolabarlang, lúgos oldódású barlang) határoztak meg. Több Magyarországon korában ismeretlen képződményt találtak és írtak le (szilikátcseppkövek, isingerit-korongok).Megfejtették az alacsony fekvésű bazaltbarlangok eljegesedésének az okát.Meghatároztak a barlangokban élő 200 állat és18 gombafajt (közöttük néhány kuriózumot). Megállapításaikat 7 önálló kötetben és 188 tanulmányban tették közzé (többnyire magyar olykor német vagy angol nyelven).
A következőkben felsoroljuk Magyarország leghosszabb természetes nemkarsztos barlangjait:
1. Csörgő-lyuk (riodácittufa) Mátraszentimre 428/-30 m
2. Anna-mésztufabarlang, részben mesterséges (mésztufa) Miskolc 600/ ±18 m
3. Várhegyi-mésztufabarlang, részben mesterséges (mésztufa) Budapest 3300 /±18m (3. a természetes részek kb. hossza szerint)
4. Papp Ferenc-barlang, részben karsztos (homokkő, konglomerátumés mészkő) Pilisborosjenő 335/-66m
5. Tettyei-mésztufabarlang, részben mesterséges(mésztufa) Pécs 218/+2 m
6. Szabó József-barlang, részben karsztos (homokkő, márga) Budakalász 200/-25m
7. Pulai-bazaltbarlang(bazalt) Pula 151/-22 m
8. Csák-kői Nagy - barlang, részben mesterséges (riolit) Gyöngyössolymos 133/+14 m
9. Soltészkerti-mésztufabarlang, részben mesterséges (mésztufa) Miskolc 115/+2 m
10. Betyár-barlang (meszes homokkő) Mátraverebély 87/± 7 m
11. Kő-hegyi-barlang (mésztufa) Mogyorósbánya 85/±12 m
12. Halász Árpád-barlang, részben mesterséges (bazalt) Nagyvázsony 72/-6 m
13. Disznós-árki-barlang (andezit-agglomerátum) Pilismarót 70 /- 13 m
14. Szilvás-kői-barlang (bazalt) Salgótarján-Szilváskőpuszta 65/-13 m
15. Sas-kövi-barlang, részben mesterséges (andezittufa )Szentendre 63/-10 m
16. Táncterem - Lepkés-ág (andezit-agglomerátum) Bánhorváti 58/-6 m
17. Sárkánytorok-barlang (bazalt) Salgótarján-Szilváskőpuszta 51/-16 m
18. Pokol-lik (bazalt) Kapolcs 51/+4 m
19. Vasas-szakadék I. sz.barlangja (andezit-agglomerátum) Szentendre 50/-19 m
20. Széchy Dénes-barlang (mészkő és homokkő) Esztergom 50 /±10 m
21. Arany-barlang, részben mesterséges (riolittufa)Tállya 50/+3 m
22. Rózsa Sándor-barlang (andezit) Regéc 46/-14 m
A barlangok digitális feldolgozása az Arcview GIS felhasználásával történt, a rendelkezésre álló digitális térképanyag igénybevételével. Egy adott területről különböző méretarányú térképek készültek projekt fájl (apr) formájában A terület térképlapjainak száma az ott előforduló barlangok számától és az előfordulás sűrűségétől függ.
E térképlapokra vittük fel a barlangok bejáratainak pontjait különálló rétegként mint shp fájlokat. A barlangok kartográfiai térképeken, jegyzetekben és felmérésekben szerepeltek évtizedes gyűjtő és kutató munka eredményeként.
A shp fájlként rögzített barlangbejárati pontok eov_x és eov_y koordinátáit az arcview regisztrálja, amíg a z tszf. magasságot az alaptérképek szintvonalainak segítségével vagy GPS mérések alapján olvashatjuk le.
Először a térképek formálása történt meg szín,vonalvastagság, feliratok stb. tekintetében a barlangok bejáratainak és feliratainak kihangsúlyozott ábrázolása mellett. A továbbiakban a térképeket jpg fájlok formájában exportáltuk, ami lehetőséget nyújt a térképek további felhasználásához és kezeléséhez.
A 21 terület közül 16 terület barlangját csak több térképen lehetett feltüntetni. Ezért szükségessé vált területi áttekintő térképek szerkesztése, amelyek bemutatják az egyes, barlangokat feltüntető, térképlapok pontos helyzetét.
A 21 terület elhelyezkedését egy országos áttekintő térképen ábrázoltuk és emellett táblázatos formában is összefoglaltuk.
Hasonlóan a részletes térképekhez az áttekintő térképekről is készült jpg fájl a már említett további felhasználás lehetőségével.
A barlangok bejáratainak shp fájljai mellett automatikusan keletkező adatbázis fájlokat (dbf) a következő adatokkal töltöttük fel:a terület barlangjainak sorszáma, a barlang neve, a barlang hossza, megjegyzés (mesterséges, beomlott stb.) és a befoglaló kőzet. Az adatokhoz numerikus mezőként hozzáadtuk az arcview vagy GPS mérések által szolgáltatott koordináta adatokat (eov_x és eov_y).
A területi adatbázislapok elkészítése céljából a dbf adatbázis adatait xls (MsExcel) fájlként táblázati formába másoltuk és alfabetikus sorrenben is elrendeztük, néhol a z koordináta feltüntetésével. . Ahol áttekintő térkép szükséges, egy további adatbázislap bemutatja a nemkarsztos barlangok listáját a területi áttekintő térképen feltüntetett részletes térképlapok szerint elosztva.
A barlangtérképeket és fényképeket gif ill. jpg fájl formátumban rögzítettük. A leírásokat egyszerű txt fájlként írtuk be.
Az összegyűlt digitális kataszteradatok, úgymint a részletes és áttekintő térképek, barlangtérképek és fényképek, a területi adatbázis lapok, valamint a leírások, lehetővé teszik a kataszter változatos bemutatását és továbbítását.
A magyarországi nemkarsztos barlangok digitális kataszterének teljes összefoglalásaként elkészítettük a kataszter honlapját.