az áttekintő térképhez                 a barlangnevek alfabetikus listájához         az áttekintőtérkép lapjainak  táblázataihoz                                                                                                       

A Vajdavár-vidék az Északi-középhegység 570 km²-es középtája, mely a Tarna fels ő folyásának és a Hangony-pataknak a vízgyűjtőjét foglalja magába. Területére három barlangkataszteri egység esik. A Tarnától nyugatra lévő rész az 5230-as, a Tarna és a Hódos-patak közti rész az 5310-es, a Hódos-pataktól keletre lévő rész az 5320-as egységhez tartozik. A középhegységi tájat letarolt sasbérces rögcsoportok és az ezeket körülfogó, illetve elválasztó tektonikus medencék alkotják.

A hegység döntő hányadát a miocén kor eggenburgi emeletében képződött, egymással összefogazódott slírek és homokkövek alkotják. A későbbi korok üledékei nagyobb részt már lepusztultak a felszínről, csak néhány helyen maradt belőlük kisebb folt. A Vajdavár-vidéken összesen 26 természetes keletkezésű barlangot találtunk, valamennyit a Pétervásárai Homokkő Formációban. A kataszterben bemutatunk még 7 homokkőbe vágott fontosabb mesterséges üreget is.

Keletkezésüket tekintve a legtöbb barlang többféle egyenrangú barlangképző hatás eredményeként jött létre. Egyetlen barlang tűnik tektonikus elmozdulással alakult üregnek, ez a Szarvas-kői-üreg. Az oldalnyomás megszűnte miatti fellazulás eredménye jól látszik az Ordas-kői-eresz, a Nagy-Lyukas-kő barlangja, a Peskő-barlang esetében. A hőmérséklet és a nedvesség ingadozása okozta aprózódás mutatkozik a Nagy-Lyukas-kő barlangjában, vagy a Lyukas-kő-völgyi-barlangban. Oldódás nyomait lehet felismerni a Szarvas-kői-kőlyuk és a Nagy-Lyukas-kő barlangjánál. Több szirti kitettségű barlangot (Peskő-barlang, Lyukas-kő-völgyi-barlang) a defláció is alakított. A hegylábi barlangereszeket pedig az alkalmi vízfolyások mozgatta törmelék is koptatta, mint a Farkas-lyuki-kőlyukat, a Debornya-sarkágyi-barlangot.

A mesterséges üregek közül említésre méltó az istenmezejei Sziklakápolna, amely sokáig volt a falu egyházi életének központja. Csak néhány nagyobb mésztartalmú homokkőbe vágott üregben (Keserűtanyai-táró, Szénlopó-táró) találunk cseppkőképződményeket.

A 26 természetes keletkezésű homokkőbarlang összhossza 98 m, a felsorolt 7 mesterséges üregé 55 m és  ehhez adódik még a 100 m-nél hosszabb Temető-alatti – labirintus.. A hegységben a legtöbb (8 db) barlang Tarnaleleszen található, köztük a leghosszabb, a 14,6 m-es Szarvas-kői-kőlyuk is.