az áttekintő térképhez a barlangnevek alfabetikus listájához az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz
A Visegrádi-hegység nemkarsztos barlangjai
A Visegrádi-hegység az Északi-középhegység Dunántúlra eső része. A mintegy 250 km2-nyi hegység a Duna és a Dera-, valamint a Szentléleki-patak között helyezkedik el. A 4900-as barlangkataszteri egységhez tartozik. Az eredendően főleg andezit-agglomerátumból és andezittufából, valamint kevés andezites lávakőzetből álló sztratovulkáni vidék törések mentén feldarabolódott, és az így létrejött rögök különböző mértékben kiemelkedtek, vagy lesüllyedtek. Ennek megfelelően különböző mértékben, de általában jelentősen lepusztultak. A hegység legnyugatibb részén az alapkőzet nincs vulkáni rétegekkel takarva. Az Esztergomi-várhegyen a felszínen található a triász mészkő települ..
A Visegrádi-hegységben eddig 92 természetes keletkezésű nemkarsztos barlangot és hét barlangnak mondott mesterséges üreget ismertünk meg. A természetes barlangok döntő többsége 79 db alakult andezit-agglomerátumban, 10 db andezittufában, 2 db kompakt andezitben, 1 db pedig homokkőben . A barlangok között vannak szingenetikus képződmények, mint a fumarolacsatornák alakította Mária-barlang, Csikóvári-csőbarlang, vagy az Ablakos-barlang és valószínűleg a Csódi-hegyi-barlang is szingenetikus képződésű, bár ezt egyértelműen még nem sikerült meghatározni.
A posztgenetikus képződésű barlangok közül elég sokféle van. Tektonikus elmozdulás mentén keletkezett. a Kolevkai-sziklaüreg,vagy a Hársas-zsomboly. A lejtőn csúszó kőtömbökben alakult atektonikus barlangok a Disznós-árki-barlang és a Vasas-szakadék barlangjai. Kőzetaprózódással keletkeztek az Ötlyukú-barlang, a Kőtorony-alatti-barlang Álbarlang a Matricás-barlang, vagy a Kecske-lyuk Erózió alkotta a Rám-szakadék és a Karolina - árok barlangjait. A Dömörkapui-barlang az egykori bányajárat felharapózásával alakult konzekvenciabarlang. Az Esztergomi-várhegy dachsteini mészkövébe termálkarsztos oldódással képződött üreg az azt fedő homokkő határsíkjánál. Később ez az üreg felharapózott, átöröklődött a homokkőbe úgy, hogy a mai Széchy Dénes-barlang nagyobb része már homokkőben található.
A mesterséges üregek egy része kultikus céllal készült a Holdvilág-árokban, más részük bányatáró a dömösi Malom-patak völgyében.
A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai:
1. Disznós-árki-bg andezitagglomerátum Pilismarót 70 /-13 m
2. Sas-kövi-barlang andezittufa Szentendre 63 /-10 m
3. Vasas-szakadék I. sz. bg andezitagglomerátum Szentendre 50 /-12 m
4. Széchy Dénes-barlang homokkő és mészkő Esztergom 50 /±10 m
5. Apát-kút-völgyi-barlang andezittufa Visegrád kb. 40 /+0,5 m
6. Vasas-szakadék III. sz. bg andezitagglomerátum Szentendre 29,5/-5,8 m
7. Vasas-szakadék IV. sz. bg andezitagglomerátim Szentendre 25 /-15 m
8. Vasas-szakadék II. sz. bg andezitagglomerátum Szentendre 25 /-12,5 m
9. Ötlyulú-barlang andezitagglomerátum Dömös 18,5 /1,6 m
10. Kőtorony-alatti-barlang andezitagglomerátum Dömös 16 /-4 m
11. Domini-barlang andezittufa Pomáz 15,9/+2,8 m
12. Kolevkai-sziklaüreg andezittufa+agglomerátum Pomáz 15 /-8 m
13. Dömör-kapui-barlang andezit Szentendre 13 /+2 m
14. Hársas-zsomboly andezitagglomerátum Visegrád 10,5/-7 m
15. Varga-lyuk andezitagglomerátum Pilisszentkereszt 10 /-10 m
16. Tűfok-barlang andezitagglomerátum Esztergom 10 /-3,7 m
A Visegrádi-hegység 92 természetes keletkezésű nemkarsztos barlangjainak összhossza 779 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nemkarsztos barlangokban leggazdagabb települései: Dömös 29, Pomáz 19, Esztergom 15, Szentendre 11 barlanggal.