az áttekintő  térképhez                 a barlangnevek  alfabetikus listájához                                az áttekintő térkép  lapjainak  táblázataihoz

A Visegrádi-hegység nemkarsztos barlangjai

A Visegrádi-hegység az Északi-középhegység Dunántúlra eső része. A mintegy 250 km2-nyi     hegység a Duna és a Dera-, valamint a Szentléleki-patak között     helyezkedik el. A 4900-as barlangkataszteri egységhez tartozik. Az  eredendően főleg  andezit-agglomerátumból és andezittufából, valamint kevés andezites lávakőzetből álló sztratovulkáni vidék törések mentén feldarabolódott, és az így létrejött rögök különböző  mértékben kiemelkedtek, vagy lesüllyedtek. Ennek megfelelően  különböző mértékben, de általában jelentősen lepusztultak. A hegység legnyugatibb részén az alapkőzet  nincs vulkáni rétegekkel takarva. Az Esztergomi-várhegyen a  felszínen található a triász mészkő  települ..

A Visegrádi-hegységben eddig 92 természetes keletkezésű  nemkarsztos barlangot és hét barlangnak mondott mesterséges üreget ismertünk meg. A természetes barlangok döntő többsége 79 db alakult andezit-agglomerátumban, 10 db andezittufában, 2 db kompakt andezitben, 1 db pedig homokkőben . A  barlangok között vannak szingenetikus képződmények,  mint a fumarolacsatornák alakította Mária-barlang, Csikóvári-csőbarlang, vagy az  Ablakos-barlang és valószínűleg a Csódi-hegyi-barlang is szingenetikus képződésű, bár ezt egyértelműen még nem sikerült  meghatározni.

A posztgenetikus képződésű barlangok  közül elég sokféle van. Tektonikus elmozdulás mentén  keletkezett. a Kolevkai-sziklaüreg,vagy a Hársas-zsomboly. A lejtőn  csúszó kőtömbökben alakult  atektonikus barlangok a Disznós-árki-barlang és a Vasas-szakadék  barlangjai. Kőzetaprózódással keletkeztek az Ötlyukú-barlang, a Kőtorony-alatti-barlang  Álbarlang a Matricás-barlang, vagy a Kecske-lyuk Erózió alkotta a  Rám-szakadék és a Karolina - árok barlangjait. A Dömörkapui-barlang  az egykori bányajárat felharapózásával alakult konzekvenciabarlang.  Az Esztergomi-várhegy dachsteini mészkövébe termálkarsztos oldódással képződött üreg az azt fedő  homokkő határsíkjánál. Később ez az üreg felharapózott, átöröklődött  a homokkőbe úgy, hogy a  mai Széchy Dénes-barlang nagyobb része már homokkőben található.         

A mesterséges üregek egy része kultikus céllal készült a Holdvilág-árokban, más részük bányatáró a dömösi Malom-patak völgyében.

A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai:

1. Disznós-árki-bg andezitagglomerátum Pilismarót  70 /-13 m

2. Sas-kövi-barlang andezittufa Szentendre  63 /-10 m

3. Vasas-szakadék I. sz. bg andezitagglomerátum Szentendre  50 /-12 m

4. Széchy Dénes-barlang  homokkő és  mészkő Esztergom  50 /±10 m

5. Apát-kút-völgyi-barlang andezittufa Visegrád kb. 40 /+0,5 m

6. Vasas-szakadék III. sz. bg andezitagglomerátum  Szentendre  29,5/-5,8 m

7. Vasas-szakadék IV. sz. bg andezitagglomerátim Szentendre  25 /-15 m

8. Vasas-szakadék II. sz. bg andezitagglomerátum Szentendre  25 /-12,5 m

9. Ötlyulú-barlang andezitagglomerátum Dömös 18,5 /1,6 m

10. Kőtorony-alatti-barlang andezitagglomerátum Dömös  16 /-4 m

11. Domini-barlang andezittufa Pomáz  15,9/+2,8 m

12. Kolevkai-sziklaüreg andezittufa+agglomerátum Pomáz  15 /-8 m

13. Dömör-kapui-barlang andezit Szentendre  13 /+2 m

14. Hársas-zsomboly andezitagglomerátum Visegrád  10,5/-7 m

15. Varga-lyuk andezitagglomerátum Pilisszentkereszt  10 /-10 m

16. Tűfok-barlang andezitagglomerátum Esztergom  10 /-3,7 m

A Visegrádi-hegység  92 természetes keletkezésű nemkarsztos barlangjainak összhossza 779 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nemkarsztos barlangokban leggazdagabb települései: Dömös 29, Pomáz 19, Esztergom 15, Szentendre 11 barlanggal.

 


vissza a nyitó térképhez