az áttekintő térképhez               a barlangnevek alfabetikus  listájához          az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz          
 

A Soproni-hegység nemkarsztos barlangjai

Az Alpokaljának a Fertő-tó szomszédságában levő középhegysége a Soproni-hegy-ség. Teljes  területe hozzávetőleg 500 km², melynek egyharmada a 2890-es barlangkataszteri számmal Magyarországhoz, kétharmada 2911-es barlangkataszteri számmal Ausztriához tartozik. Központi   része a kéregmozgások és denudációk által tönkösödött Soproni-rög,  melytől északra, északkeletre hegyközi medencékkel elválasztva négy alacsonyabb rög (Balfi-, Ruszti-, Darufalvi-rög és a Dudlesz- erdő) is kapcsolódik.

A Soproni-hegység alapját felső karbon kristályos palák és gneiszek alkotják, melyek jelentős területen vannak a felszínen, másutt ezen alapokra miocén kavics, homok és lajtamészkő rakódott és ezek vannak a felszínen. A hegyközi medencék felső rétegét pedig pleisztocén és holocén folyóvízi üledékek képezik. A kristályos alapkőzetben csak egy barlangot sikerült találni. A miocén (szarmata) konglomerátumban és homokkőben négy barlangot ismerünk. A nagyobbrészt lajtamészkő alkotta Balfi- és Ruszti-rögben 19 természetes eredetű karsztbarlang vált ismertté. Több mesterséges üreget készítettek bányászati céllal lajtamészkőben (Fertőrákosi kőbánya üregei, Szentmargitbányai római kőfejtő üregei), illetve konglomerátumban légoltalmi célból (Szálasi-óvóhely), és említést érdemel még a római szentélynek készült, részben ásott, részben épített Mithrász-barlang.

A öt ismert barlang közül egy gneiszben, kettő meszes kötésű konglomerátumban, kettő meszes kötésű homokkőben alakult. Mind az öt barlang összetett képződésű. A gneiszbarlang esetében a repedések mentén feltörő forró oldatok elmurvásították a kristályos kőzetet, majd ez a laza kőzet kipergett miután a bánya kőfejtése elérte a repedések aprózódásos zónáját. Az üledékes kőzetekben levő barlangok képződésének első fázisaként valószínűsíthető, hogy a réteglapok mentén leszivárgó víz kioldotta a meszes kötőanyagot. Az így fellazult kőzet szemcséit a későbbi alkalmi vízfolyások magukkal sodorták és ezáltal erózióval is öblösítették a kialakuló járatokat. Végül pedig réteglap menti lesazakadozásokkal bővültek tovább a járatok.

A Soproni-hegységben eddig megismert nemkarsztos barlangok:

1. Bécsi-dombi-barlang                    meszes konglomerátum       Sopron                24/+0,5 m:

2. Ferenc –barlang                            meszes homokkő               Sopron                26/ +2,5 m

 3. Otto-barlang                                 meszes homokkő              Sopron                15//+4 m

4. Szikla-barlangeresz                       meszes konglomerátum       Sopron                 2/+1,1 m

5. Bánfalvi kőfejtő barlangja              gneisz                                Sopron-Bánfalva   2,3/+1,8 m

Öszzesen:  kb. 70 m  

vissza   a nyitó térképhez