A Mátra nemkarsztos barlangjai

A Mátra az Északi-középhegységközponti tája a Zagyva és a Tarna között.Területe hozzávetőleg 1000 km² és az 5230-as barlangkataszteri területhez tartozik.Itt található Magyarország legmagasabb pontja, az 1014m-es Kékes. A hegység egy többcentrumú sztratovulkán-csoport, amely több erupciós tevékenység során különböző lávakőzetekből és piroklasztitokból épült fel a miocén kor során. Az eredeti vulkáni formákat a száz métereket is kitevő szelektív lepusztulás már felismerhetetlenné tette. Az északi lejtővidéken és szigetszerűen néhol a hegység belsejében is kavicsos, homokos üledék képződött.

A hegységet felépítő kőzetek többségében előfordulnak barlangok. Eddig 83 természetes keletkezésű barlangot és 16 barlangnak nevezett mesterséges üreget találtunk a Mátrában. A leginkább előforduló andezitekben 27 barlangot sikerült találni, mint pl. a Bárány-kő barlangokat, a Vörös-kő-bérci barlangokat. Andezit-agglomerátumban pedig 30 barlang vált ismertté a Tekeres-kőn, az Ülés-patak mentén. A hegység déli részén kisebb területen fordul elő bádenikorú riolit és ebben három barlangot ismerünk, köztük a 133 m hosszú Csák-kői Nagy-barlangot. A badeni koru riodácittufa (középső riolittufa) az északnyugati részen is megtalálható.Ebben 7 barlangról tudunk, úgymint a 428 m-es Csörgő-lyukról, vagy a kisebb Macska-barlangról és Farkas-lyukról. Egy kvarcban keletkezett barlang is van, az Asztag-kői-üreg. Az alsó miocénben néhány helyen homokkő és konglomerátum rakódott le a Paratethys-tenger hegységbe nyúló öbleiben. Ezekben is ismerünk 15 barlangot, köztük a Sárkány-gödröt homokkőben, vagy a Mókus bácsi barlangját konglomerátumban. A 16 mesterséges üreget a legkülönbözőbb féle kőzetekbe mélyítették.

A Mátra barlangjai között kétféle szingenetikus üreg is van. Gyöngyösoroszi egykori ércbányájában többszáz méteres mélységben akadtak rá a forró oldatok által az érces telérés a trachitandezit határán feszített kristálykamrákra, melyekben vastag kristályréteg (főként ametiszt) rakódott az üregek falára.Az üregek kristálycsodáit a felfedezést követően kirabolták, magát az üreget törmelékkel feltöltötték és a bányászat felhagyása után az egész altáró-rendszert elárasztotta a víz. Gázhólyagüregeket Mátrakeresztes és Mátraszentimre környékén ismerünk kompakt szeladonites, illetve amafitos andezitben – ezek a régészetileg is érdekes Gyula-barlang, valamint a Kis-Gyula-barlang és a Vidróczki-barlang.

Posztgenetikus barlangok közül vannak tektonikus elmozdulás által keletkezett hasadékbarlangok, mint a Macska-barlang, a Kék-útmenti-barlang stb. A Mátra és egész Magyarország legnagyobb nemkarsztos barlangja a Csörgő-lyuk atektonikus módon, kőzetcsuszamlással és feltorlódással keletkezett. Aprózódással alakult a Farkas-lyuk riodácittufában, a Vasalótalp-eresz homokkő és konglomerátum határán. Örvénylő erózió által képződött az Ülés-pataki-sziklaeresz, vagy a Macska-eresz. Oldalazó erózió készítette a Sárkány-gödröt és a Csillámos-ereszt. Lúgos oldódással alakult a kovás kötésű konglomerátumban a Mókus bácsi barlangja. Aztán ismerünk tömbközi (Csörgő-pataki-álbarlang) és támaszkodó (Asztag-kői-üreg) álbarlangokat. Konzekvenciabarlang az egykori malomkőbányából felszakadozó Csák-kői Nagy-barlang.

A Mátra legtöbb természetes barlangja Abasáron (16 db), Mátraszentimrén (14 db) és Parádsasváron (7 db) van. A természetes barlangok összhossza 837 m (a mesterségeseké 181 m).

1.	Csörgő-lyuk	riodácittufa	Mátraszentimre	428	/-30 m
2.	Csák-kői Nagy-barlang	riolit	Gyöngyössolymos	133	/±14,5 m
3.	Mókus bácsi barlangja	konglomerátum	Parádsasvár	14,6	/+1 m
4.	Macska-barlang	riodácittufa	Bátonyterenye	14,5	/+4,7 m
5.	Ércbánya 250 m-es szintjének barlangja	trachitandezit	Gyöngyösoroszi	kb. 13 m