A Cserhát nemkarsztos  barlangjai

A Cserhát az Északi-középhegység kb.3000 km²-es középhegységi  és dombsági tája a Börzsöny és a Mátra között. Barlangkataszterileg többnyire az 5220-as kataszteri egységet foglalja magába,    de ezt meghaladóan észak felé kis  mértékben átnyúlik Szlovákiába, dél felé pedig a Gödöllői-dombság   5100-es kataszteri részébe. A táj nagyobb részét homokkő és slír  alkotta alacsony hegyek és dombok alkotják. E közegből emelkednek ki a délnyugati részen a középkori mészkőből  álló sasbérces rögök, a  középső és a keleti részen pedig a főleg andezites résvulkánok.

A morfológiai különbözőségek  az ugyancsak eltérő eredetű és minőségű kőzeteknek, valamint  az igen mozgalmas tájfejlődésnek  (többszöri  kiemelkedés, süllyedés, és  vulkanizmus) az eredménye.  Az igen összetett és változatos  táj barlangjai is sokfélék. Mintegy 120 karsztbarlangot ismerünk a hegység 1%-át sem kitevő (20 km² -nyi területű) mészkő  rögeiben. A 24  természetes keletkezésű nemkarsztos barlang nagyobb  része üledékes, kisebb hányad a vulkánikus kőzetekben alakult. A különböző meszes, kovás és  márgás kötésű homokkövekben 6 barlangról tudunk. Agyagmárgában, illetve slírben 3 barlangot tartunk  nyilván. Andezitben pedig 5 barlang ismert. Riodácittufában Szlovákia területén és andezit-konglomerátum - homokkő formációban Nógrádszakál  közelében  ismerünk  falenyomatüregeket és Nógrádszakál mellett még további hét barlang található  ugyancsak andezit-konglomerátum- homokkő formációban.  Az itt lakók barlangként emlegetnek – ezért kataszterünkbe is felvettünk 10 andezittufába  és löszbe vágott mesterséges üreget is.              

A miocénkori vulkanizmus  hevességére utal, hogy az andezitben ismert négy barlang közül három Függő-kői-barlang, a Dupla-üreg és a lebányászott Sámsonházi-hólyagbarlang) gőzrobbanással keletkezett szingenetikus üreg. Egy andezibarlang, a Sárkányfördő-barlang alakult a Cserkúti-patak oldalazó eróziója  által.

Egyetlen barlang képződött  andezitagglomerátumban, a 21 m kiterjedésű Erdőkürti-andezitbarlang. Úgy tűnik, hogy a kőfejtő által feltárt barlang szingenetikus  keletkezésű. A mocsaras aljzatra hullott forró vulkáni törmelék annyira felhevítette a mocsár vizét, hogy az gőzzé vált és üreget feszített a frissen lehullott törmelékkőzetbe.

A homokkőben,  agyagmárgában  és slírben leginkább aprózódással keletkezett barlangok vannak. Felszakadozással képződtek a  Felsőpetényi-barlang,  vagy a Pappenheim-barlang, örvénylő  erózióval a Berceli-hegyi-barlang,  deflációval a Szőlő-hegyi- barlangok. A  szentkúti Betyár-barlang  több barlangképző erő hatására keletkezett meszes kötésű homokkőben. A barlang kialakulásában  szerepet játszott a tektonikus elmozdulás, a meszes kötőanyag  savas oldása, az aprózódás.

A Cserhát több nemkarsztos barlangjában (Betyár-, Függő-kői- és Pappenheim-barlang) volt őslénytani ásatás, melyek során a würm kortól kezdve 35 puhatestű és közel száz gerinces állatfaj maradványa került elő.

A hegység 10 métert  meghaladó nemkarsztos barlangja a következők:                                                                      

1.	Betyár-barlang	meszes homokkő	Mátraverebély	87	/±6 m
2.	Remete-barlangok	homokos agyagmárga	Mátraverebély	32,7	/+2 m
3.	Felsőpetényi-barlang	kovás homokkő	Felsőpetény	30	/+28 m
4..	Kőlyuk	homokkő	Kishartyán	22	/+2 m
5	Erdőkürti-andezitbarlang	andezitagglomerátum	Erdőkürt	21	/-2 m
6.	Pappenheim-barlang	homokkő	Buják	11,5	/+2,5  m

A Cserhát nemkarsztos barlangjainak összhossza 207 méter (a mesterséges üregeké 33 m).

 

vissza a nyitó térképhez