A Bükk-vidék nemkarsztos barlangjai
A Bükk-vidék az Északi-középhegység központi, kb. 2500 km2-es tagja. Az 5300-as barlangkataszteri egységhez tartozik. Centrumát egy 800 m fölötti tönkösödött takaróredős fennsík alkotja. Ezt az alacsonyabb helyzetű, völgyekkel és hegyközi medencékkel tagolt réteglépcsős tönkök veszik körül, majd az egész hegységet változatos tektonikai és törmelék-felhalmozódásos lejtővidék övezi.
A Bükk-vidék kőzetanyaga – a közhiedelemmel ellentétben – nemcsak mészkövekből áll, hanem felépítésében a legkülönbözőbb üledékes kőzetektől kezdve a többféle vulkanikus kőzeteken át az átalakult kőzetek is résztvesznek. A meszes karsztosodó kőzetek aránya csak kb. 35 %, mintegy15%-nyi a vulkanikus kőzetek elterjedése és vagy 50%-t tesznek ki a homokos, kavicsos, agyagos üledékek, illetve ezek metamorfizálódott változatai. A hegységben ismertté vált mintegy1000 természetes eredetű barlang döntő többsége mészkövekben keletkezett karsztbarlang, de ismerünk 59 nemkarsztos barlangot is, valamint kb. 1200 nemkarsztosodó kőzetbe vájt, főleg egykori barlanglakást jelentő mesterséges üreget.
A 43 természetes keletkezésű nemkarsztos barlang nagyobb része (22 db) vulkanikus kőzetekben (diabáz, riolit, riolitignimbrit, andezitagglomerátum és tufái) alakult. Vannak tektonikus barlangok, mint a riolitban alakult Haramia-gödör,valamint a riolitignimbritben képződött Suducka-zsomboly,vagy Jósda-barlang. A Damasa-szakadék valamennyi barlangja (pl.Csapda, Pele-vár)a lesuvadt andezitagglomerátum tömbök között képződött atektonikus barlang. Aprózódással keletkezett riolittufában a Nyomó-hegyi-barlang, illetve andezittufában a Csüngő-kői-eresz. Néhány tömbközi álbarlang (pl. Felső-szurdoki-álbarlang) szintén vulkanikus kőzetben alakult.
Üledékes és átalakult kőzetben 21 nemkarsztos barlang képződött. Aprózódással és mállással keletkezett a két Mogyorósi barlang Nagyvisnyó határában. Egy feltételezett karsztos üreg agyagpalába való felharapódzása által jött létre a bükkzsérci Agyagpala-zsomboly. Édesvízi mészkőben térközbezáródással keletkezett a Bükk 15 ismertté vált mésztufabarlangja Miskolc, Eger, Mónosbél és Varbó határában (pl. Palota-szálló alatti üregek, Dobó-bástya barlangjai, Vízfő-mésztufabarlangok, vagy a Dubrica-kúti-darázskőüregek).
A Bükk-vidéken már csak nagy számuk miatt is meghatározóak a nemkarsztos kőzetekbe (főleg riolittufába és homokkőbe) vágott mesterséges üregek. Jelen kataszterünkbe viszont csak a helybéliek által barlangnak tartott, korábbi funkciójukat már elvesztett kultikus és gazdasági céllal készített 17 üreget vettük fel kihagytuk a felsorolásból a több mint ezer barlanglakást, kazamatát, pincét stb.
A 10 métert meghaladó nemkarsztos barlangok a Bükk-vidékena következők:
1. Anna-mésztufabarlang mésztufa Miskolc kb. 380 m a természetes rész
2. Soltészkerti-mésztufabarlang mésztufa Miskolc 115m
3. Táncterem - Lepkés-ág andezitagglomerátum Bánhorváti 58 /-6 m
4. Mély-hasadék andezitagglomerátum Bánhorváti 23,5/-19 m
5. Agyagpala-zsomboly agyagpala Bükkzsérc 23,5/-16,6 m
6. Lyukas-hasadék andezitagglomerátum Bánhorváti 21/-5,5 m
7. Nyomó-hegyi-barlang riolittufa Bükkzsérc 16/-7,6 m
8. Csapda andezitagglomerátum Bánhorváti 13/-6,8 m
9. Haramia-gödör riolittufa Egerbakta 13/-5,8 m
10. Víz-fői-barlang mésztufa Mónosbél 12,7/+0,8 m
A legtöbb nemkarsztos barlang Bánhorvátiban (11 db), Miskolcon (8 db), Cserépváralján (5db) van. A 43 természetes eredetű nemkarsztos barlang hossza hozzávetőleg 1045 m (az ismert mesterséges üregek hossza közel 6000 m).
