az áttekintő térképhez                 a barlangnevek alfabetikus listájához                                az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz

 

A Börzsöny barlangjai

A Börzsöny alapvetően vulkanikus kőzetekből felépült középhegységi táj a Duna és az Ipoly völgye, valamint a Nógrádi-medence között. Területe mintegy 600 km2. Barlangkataszterileg az 5210-es kataszteri egységhez tartozik. A hegység legnagyobb, legmagasabb tömegű részét a miocén sztratovulkáni palást letarolt maradványa adja. Ennek középső részén kimutatható egy kalderás beszakadás. A felszín harmadik megjelenési formáját pedig a részben üledékes kőzeteket is tartalmazó peremvidék alacsonyabb hullámos tönkfelszíne jelenti.

A Börzsöny vulkánikus kőzeteiben 110 természetes barlang vált ismertté, továbbá tudunk még egy lajtamészkőben alakult karsztos barlangról, valamint 4 barlangnak nevezett mesterséges üregről. Barlangképződésre a hegységben igen elterjedt andezitagglomerátum a legalkalmasabb, 89 barlang ismert e kőzetféleségben. A kisebb területen előforduló kompakt andezitben 9 barlangot, andezittufában és konglomerátumban pedig 6 üreget találtunk. Mesterséges üregeket riodácitban, piroxénandezitben és andezitagglomerátumban mélyítettek.

A barlangok között akad néhány szingenetikus képződmény. Ezek száma mindössze három, de jelentőségük nagyobb, mint előfordulási arányuk. A nagybörzsönyi ma már leművelt Alsó Rózsabánya 922 m mély szintjén 1955-ben vágathajtás közben akadtak rá a nagynyomású oldatok feszítette telérüregre, a Rózsabánya andezitüregére, melyet megtalálásakor gazdagon béleltek fennőtt kristályok. A Kámori-rókalyukat a mélyből feltörő oldatok feszítették, oldották a még félig képlékeny lávakőzetben. Ez az üreg jelenleg egy 11,5 m hosszúságban járható csőszerű, vízszintes képződmény. Ehhez hasonló, de csak 2 m-nyit járható fumarolacső a Jókofág-barlang. A legtöbb börzsönyi barlang andezitagglomerátumban tektonikusan (Alsó-Rab-lyuk, Jancsi-hegyi-átjáróbarlang), réteglap menti leszakadással (Pléska-hasadékbarlang, Itató-vízesési-eresz), vagy egy-egy patak oldalazó eróziója által (Rakottyás-patak barlangja, Pogány-völgyi-eresz) alakult. A kőtömbök közti álbarlangok sem ritkák, ilyen a Holló-kői Lámpás-barlang, vagy a Kalapos-eresz. A börzsönyi barlangok közül többet megfaragtak, kibővítettek, hogy jobban megfeleljenek az emberi tartózkodás céljainak, így a nagymarosi Remete-barlangok többségét, a Haramia-lyukat, a Hugó-villát és a Szlovákiában nyíló 200 m hosszú Medve-barlangot (Medvedia jaskyňa).

A Börzsöny barlangjai általában kicsinyek, átlagos méretük 4 m körüli, csupán négy barlang haladja meg a 10 métert:

1.

Medvedia jaskyňa

andezitagglomerátum

Kováčov

kb. 200 m

 

2.

Remetebarlangok Sziklatemploma

andezitagglomerátum

Nagymaros

29

/+3,5 m

3.

Holló-kői Lámpás-barlang

andezitagglomerátum

Perőcsény

17,8

/+1 m

4.

Jaskyňa Nóri

andezitagglomerátum

Kováčov

13,3 m

/+1,8 m

5.

Kámori-rókalyuk

andezitagglomerátum

Borsosberény

11,5

/-2 m

6.

Rózsabánya andezitürege

hiperszténandezit

Nagybörzsöny

kb. 10

/+ 6 m

A barlangok négyötöde a hegység északi felében található, csupán egyötödük van a déli részben. A legtöbb barlang (32 db) Kemence és Perőcsény (23 db) területén van. A Börzsöny ismert barlangjainak együttes hossza 773 m.

                                                                                                             

vissza a nyitó térképhez